Ülőmunka helyett állóasztal
Valóban megoldás az egészségügyi problémákra?
A mai kor modern embere jól tudja, hogy a testmozgás jót tesz az egészségnek. Azt is nap, mint nap halljuk, hogy a hosszú ideig tartó ülés káros, és komoly problémák oka lehet. Hosszú repülőutakon javasolt kicsit megmozgatni a lábakat, sétálni egyet, így minimalizálva például a trombózis veszélyét. Vannak, akik párhuzamot vonnak az ülés, és a dohányzás kockázatai között, de valóban az a megoldás, ha ülés helyett álldogálni kezdünk?
2013-ban az Amerikai Orvosi Szövetség (American Medical Association) egyik igazgatósági tagja kijelentette : „A hosszan tartó ülés, különösen munkakörnyezetben, egészségügyi problémákat okozhat, és a munkahelyek ösztönzése az egész napos ülés alternatíváinak felkínálására, hozzájárul az egészségesebb munkaerő megteremtéséhez”.
Sokan úgy értelmezik ezt, hogy az ülés káros, tehát az állás lehet a megoldás azoknál, akik egész nap asztal mellett ülve végzik a munkájukat. A hagyományos íróasztalok piacára berobbantak az állóasztalok, fennhangon hirdetve, hogy megérkezett a megoldás, végre egészségesen álldogálhatunk íróasztalunk mellett, és a Nap is mosolyogva néz majd be ablakunkon a vidám kis irodánkba, ahová a szomorúság is nevetni jár majd.
Az állás azon filozófiája, miszerint bármilyen gyakorlatnak minősül önmagában, téves. Valóban jár némi előnnyel ahhoz képest, ha valaki egész nap mozdulatlanul ül, de az állás ugyanúgy statikus pozíció, és a legnagyobb probléma a mozgás hiánya. Megtévesztő azt sugallni, hogy az állás bármilyen szempontból kiválthatja az aktív testmozgást.
Az Occupational and Environmental Medicine című folyóiratban közzétett, több mint 38 000 ember adatait felhasználó tanulmány megállapította, hogy a napi hat óránál hosszabb ideig tartó állás kettős vagy háromszoros kockázatot jelent olyan szempontból, hogy olyan varikózus erek, visszerek alakuljanak ki, amiket már műteni kell.
Mint minden egyéb dologban, itt is a mértékletesség, az arany középút a legjobb megoldás. Roppant egészségtelen a sok ülés, mint ahogyan a sok állás is. Az egyetlen jó megoldás az, hogyha az ülést minél gyakrabban megszakítjuk, és sétálunk, vagy tornázunk egyet. A mozgás karbantartja a vaszkuláris rendszerünket, izomzatunkat, agyunkat. Helyesen adagolva a dózist, ez a tevékenység áll legközelebb a kedélyjavítók fogyasztásához, azzal a különbséggel, hogy a felszabaduló boldogsághormonok okozta örömünk valódi lehet, hiszen teszünk valami jót az egészségünk érdekében. Naponta 1-3 óra mozgás csodákat tesz, de például 6-8 órányi futás, vagy séta már rejthet kockázatokat, például a láb ereire nézve. A szélsőségesen hosszú ideig tartó mozgás sem egészséges, kimutatták például, hogy a maratoni futás nem tesz jót a szívnek, ereknek, főleg idős korban kockázatos.
Mi a legjobb, amit tehetünk? Hagyjunk fel az egész napos ücsörgéssel, mert ez az egyik legegészségtelenebb dolog, amit testünk, szervezetünk ellen tehetünk. Ha állóasztal mellett dolgozunk, akkor váltsunk gyakran pozíciót, ne álljunk hosszabban egyszerre 20-30 percnél, mert hosszú távon az álldogálás sem tesz jót. A legfontosabb pedig az, hogy szakítsuk meg a munkánkat, és sétáljunk, vagy tornázzunk egyet! Nem is gondolnánk, hogy ez az apró tevékenység mennyi bajt megelőzhet! Testünk csak egy van, vigyázzunk rá!
Ha munkánk nem enged ilyen szüneteket, akkor gondolkozzunk el rajta, hogy megéri-e beszerezni egy sétálópadot, gyaloglóasztalt, amivel bármikor sétálhatunk egyet, anélkül, hogy a feladatvégzésünket megszakítanánk?
Mennyit ér egészségünk? Mennyit ér az, ha a kutatások többsége szerint, az ülőmunkát elkerülve átlagosan 10 évvel tovább élhetünk, minimalizálhatjuk számtalan tumortípus kockázatát, megelőzhetjük a szívrendszeri problémákat? Mit adnánk azért, ha utólag visszatekerhetnénk az idő kerekét, hogy ne fájdalmas háttal, sajgó derékkal kelljen megküzdenünk a napi feladatainkkal? Kockázatos a jövője annak, aki csak a jelennek él!
Végül egy ismert szólásmondás átköltésével zárnánk sorainkat, vigye magával mindenki, és tegye az íróasztalára; gyakran járj, tovább élsz!
